A majomhimlő vírus eredete
A tudomány számára az 1950-es évek óta ismert - emberben először 1970-ben regisztrált - majomhimlő vírus alapvetően Nyugat- és Közép-Afrikában honos, és bár régebben is találkoztak vele Afrikán kívül, ezek elszigetelt esetek voltak - ellentétben a mostaniakkal.
Két típusát ismerjük a majomhimlő vírusnak:
- Súlyosabb tüneteket okoz a Kongó-medencei variáns, mely ráadásul könnyebben is terjed; halálozási aránya 10,6% .
- Enyhébb tüneteket okozó, és lassabban terjedő típusa a nyugat-afrikai variáns - szerencsére egyelőre ezt a típust regisztrálták eddig világszinten; halálozási aránya 3,6% .
A majomhimlő vírus okozta tünetek
A majomhimlő tipikus tünetei viszonylag hosszú lappangási idő után jelentkeznek.
Szinte minden esetben először magas lázat tapasztal a beteg, majd rá pár napra megjelennek a testén a jellegzetes hólyagos kiütések. Emellett a lázra jellemző tünetek is tapasztalhatók: fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, kimerültség. Ami viszont egyértelmű jele még a majomhimlőnek a kiütéseken kívül, az a nyirokcsomók jelentős megduzzadása.
Az Európában és az USA-ban terjedő majomhimlő tünetei eltérnek a fentiektől annyiban, hogy inkább a szájban, a nemi szervek és a végbélnyílás környékén jelennek meg minden más tünet előtt a kiütések, melyek különböző fázisait mutathatják a himlőkiütésnek. Sok beteg végbélgyulladás és -vérzéstől is szenved.
A majomhimlő enyhébb variánsától leginkább annak van félnivalója, akinek van valamilyen alapbetegsége. A fertőzés lefolyása nagyban függ attól, hogy a beteg milyen oltásokat kapott a majomhimlő fertőzést megelőzően, illetve akkor, amikor elkapta a majomhimlőt, szenvedett-e egyéb fertőző betegségtől.
Aggasztó tendencia
Az 1990-es évek óta egyre több a majomhimlő megbetegedés a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A múlt század végéig beadott feketehimlő elleni oltások adtak valamennyi védelmet a majomhimlővel szemben, azonban a feketehimlő visszaszorítása után ez a fajta védelem gyakorlatilag megszűnt a lakosság körében.
Mivel a klímaváltozás miatt egyre északabbi területeket hódítanak meg olyan állatfajok, amik hagyományosan inkább meleg égöviek - és pl. rágcsálók is könnyedén lehetnek kórokozó hordozók - egyre nagyobb eséllyel fognak Európában is megjelenni olyan fertőzések, amik eddig inkább csak Afrikában voltak jellemzőek.
Hogyan lehet védekezni a majomhimlő ellen?
Az Amerikai Járványügyi Hivatal statisztikája szerint a feketehimlő-vakcina 85%-os arányban véd a majomhimlővel szemben abban az esetben, ha a fertőzés előtti 3 évben, illetve legkésőbb a majomhimlő azonosítása után négy nappal adják be a páciensnek. A védelem alatt persze nem tünetmentességet kell érteni, hanem azt, hogy csökkentett intenzitással jelentkeznek a tünetek.
Fontos megjegyezni, hogy a feketehimlő-vakcina egy viszonylag magas rizikófaktorú oltás. Emellett van még néhány vakcina és antivirális készítmény a majomhimlő tüneteinek a tompítására: Jynneos, Tecovirimat, Cidofovir (más néven Vistide) és VIGIV.
A majomhimlő vírus terjedése napjainkban
2022. május 7-én ütötte fel fejét Európában a majomhimlő.
14-én két újabb esetet találtak az Egyesült Királyságban.
19-én az USA-ban is megjelent a majomhimlő. Ekkor már Portugáliából és Spanyolországból is jelentettek regisztrált fertőzötteket.
20-án Franciaországban, Németországban és Belgiumban is megjelent a majomhimlő.
21-én már tizenkét országból összesen 80 majomhimlős esetet tartott nyilván a WHO.
22-én Ausztriában is regisztráltak majomhimlővel fertőzött beteget.
2022. június elsején már 107 majomhimlővel fertőzött beteget tartottak nyilván világszerte.
Június 8-án ez a szám már 780 volt.
Június 9-én bő ezer majomhimlős esetet regisztráltak 30 országban.
A majomhimlő fertőzések aktuális állását a CDC folyamatosan frissített térképén követheti nyomon.
A majomhimlő vírus Magyarországon
2022. május 31-én regisztálták az első majomhimlővel fertőzöttet hazánkban.
Június 10-én újabb két betegről derült ki, hogy majomhimlő tüneteit produkálja.
Lehet, hogy elkaptam a majomhimlőt
Mi a teendő, ha a majomhimlő tüneteit észleli magán?
- Ha belázasodik, és pár nap után kiütéseket vesz észre a bőrén - elsősorban az arcán és/vagy a kezén -, feltétlen hívja fel a háziorvosát, és tájékoztassa az állapotáról!
- Rendszeresen mérje a lázát - ha túl magas szedjen lázcsillapítót.
- Fertőtlenítsen!
- Lélekben és fizikailag egyaránt készüljön fel rá, hogy akár három hétig is karanténban lehet, és - ha van - házikendvencéről másnak kell gondoskodnia.
- Vigyázzon a környezetében élőkre! Mivel a testnedvei fertőzőek - különösen a hólyagokból felszabadulók -, lényeges, hogy viseljen folyamatosan védőeszközöket: orvosi maszkot, védőkesztyűt, védőoverált. Nemrég kiderítették, hogy a vízben, a talajban, és a hűtött élelmiszereken is sokáig életképes marad a majomhimlő vírusa, így érdemes fokozott óvatossággal eljárni!
A majomhimlő tüneteit mutatja az egyik családtagom
Bár nehéz kivitelezni, de ha egy mód van rá, minél kevesebbet tartózkodjon egy légtérben a beteggel.
Mosson rendszeresen és alaposan kezet szappannal, illetve használjon alkoholos kézfertőtlenítőt.
Két oka is van annak, amiért érdemes maszkot viselnie, miközben ellátja a beteget:
- kisebb valószínűséggel, de terjedhet a levegőben is a majomhimlő vírusa
- akkor is lefertőzhetjük magunkat, amikor megérintjük a saját arcunkat - ami elég gyakran előfordul, anélkül, hogy észrevennénk
Utóbbi miatt jól teszi, ha használ védőkesztyűt is - igen, akkor is, amikor éppen fertőtlenít.
Ha ózongenerátort használ a fertőtlenítéshez, gondoskodjon arról, hogy semmilyen élőlény ne legyen a működő készülék közelében!