Az új közegben történő terjedés miatt már a majomhimlő első tünetei is más módon jelentkeznek, mint amit eddig ismertünk. A vírus sokkal összetettebb a SARS-nál, ezért a mutációk kérdése sokkal bonyolultabb – a lényeg viszont, hogy most még megvan a helyzeti előnyünk a járvánnyal szemben, amit ki kellene használni.
Az Afrikán kívüli majomhimlőnek immár Európa az epicentruma, vagyis kontinensünkön regisztrálják a legtöbb megbetegedést: az eddigi 2103 fertőzött 84 százalékát. A WHO szerint ráadásul nyáron, a fesztiválszezonban felgyorsulhat a vírus terjedése. Amint az várható volt, egy másik társadalmi és transzmissziós közegben, a kórokozó másként viselkedik most Európában, mint amit eddig az afrikai esetek kapcsán tudtunk róla. Egyelőre annyi ismert, hogy szokatlan kezdeti tüneteket produkál, illetve a betegség előrehaladtával megjelenő kiütések is eltérőek a szokásostól.
A terjedés miatt pedig ott van a pakliban a vírus mutálódásának lehetősége, vagy ahogy laikusként a covid alatt tapasztaltuk: törvényszerűsége is. Mit jeleznek az új tünetek, és mennyire kell aggódnunk a mutációk miatt? Dr. Kemenesi Gábor virológust, Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának munkatársát kérdeztük.
Csupán tankönyvi tudás
Azzal az unalomig ismételt ténnyel kell kezdenünk, hogy a majomhimlő 1970-es felfedezése óta kizárólag Afrikában okozott kisebb-nagyobb járványokat. Az eddigi legnagyobb is „csak” néhány száz megbetegedést okozott 2017-ben Nigériában, Afrikán kívül pedig 2022-ig csupán elszigetelt, behurcolt esetek voltak. Következésképp az afrikai esetek alapján térképeztük fel és definiáltuk a vírust, illetve az általa okozott betegséget.